Ez történt a Vándoregyetemen
Augusztus 28-31 között zajlott Homoródfürdőn a Vándoregyetem. A rendezvény összefoglalója a alább olvasható. A rendezvényről fényképes beszámolókat olvashatunk a Transindex Ez már nem Nyomoród illetve Jövőre veletek... máshol cikkeiben, valamint a Krónika A siker stratégiái cikkében.
Összefoglaló
Első nap – 2008. augusztus 28, csütörtök
A szervezők, az Erdélyi Gondolat Egyesület (ErGo), a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) az Erdély-centrikus, magas szintű, interdiszciplináris tudományos előadások szervezésével paradigmaváltást szeretnének elérni – ismertették a Vándoregyetem célját a délután ötkor kezdődött megnyitón.
„Annak az új generációnak kínálunk tartalmas programokat és egyben kikapcsolódást, amelyik nem kesereg az erdélyi magyar társadalom helyzetén, hanem feltárja azok okait, és nyerő stratégiákat akar kidolgozni a problémák megoldására, eredményeket akar felmutatni a tudományban, a gazdaságban” – mondta Derzsi László szervező.
Szenkovits Ferenc szerint magas szintű, de érdekes előadások kellenek, mert „az elmúlt másfél évtizedben annyira lekötött minket a kutatás és az egyetemi oktatás háttérintézményeinek kiépítése, hogy arra ébredtünk, hiányoznak a fiatalok, akik ezekben dolgoznának. Közelebb kell hoznunk a fiatalokhoz a tudományt, ki kell hoznunk az akadémiai közegből és vonzóvá tenni, megszerettetni azt az életformát, hivatást, amit a tudományos munka, a kutatás jelent.”
A vándoregyetem első előadásán Homoródfürdő régi és mai arcával ismerkedtek a résztvevők, Vofkori György székelyudvarhelyi helytörténész régi fényképek, útleírások, korabeli újsághírek segítségével mutatta be az ásványvízforrásai révén helyi jelentőségű fürdővé kinövő, egykor néhány házas települést.
Este héttől közös könyvbemutatót tartott két fiatal erdélyi író, Murányi Sándor Olivér és Bálint Tamás 2007-ben megjelent köteteikből szemezgettek a jelenlevőknek. A vadászházban megtartott irodalmi kisesten Orbán János Dénes által írt jellemzéseket olvasta fel a két szerző, amelyeket a közönség kacagása gyakran félbeszakított. Először Bálint Tamás közgazdász-költő rövid, vicces életrajza hangzott el. 2004-ben kezdett verseket írni, első kötete 54 verssel tavaly jelent meg A pap leánya, birtokostul címmel. Az érdeklődök a költő olvasatában hallhattak néhány verset, majd szerzőtársa jellemzését olvasta fel a fiatal szerző.
Murányi Sándor Olivér a papi pályát hagyta fel, a bölcsészet illetve az írás kedvéért. A doktori tézisét készítő 3 danos karate-mester két könyvvel érkezett a bemutatóra. Az Üres és teli című könyvében inkább a karate-mester szól az olvasóhoz, a Felnyomták szentnek novellagyűjteményben az írói oldala lép elő. Az író ebből a kötetből olvasott fel, illetve az Ergo egyesület tagjainak és a Vándoregyetem szervezőinek írt pornóprédikációját hallhatták a jelenlevők. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája képviselőjeként jelenlevő két szerző könyvbemutatója újabb felolvasásokkal, és a sorokat jutalmazó tapssal ért véget.
A vándoregyetem első estéjén a diáktáborban felállított színpad jazzel fogadta a közönséget. A Session Jazz Bandet a kirakott asztalok köré elhelyezkedett embereknek kezdett el zenélni, de hamar akadtak olyanok, akik a színpad elé gyűltek a jazzes ritmusokra. A sepsiszentgyörgyi zenekart az udvarhelyi Koala Jazz Band együttes követte, akik éjszakába nyúló koncertet adtak a hűvös időben is kitartó közönségnek. Utána reggelig bulizhattak a táborozók.
Második nap – 2008. augusztus 29, péntek
Két helyszínen, a Vadászházban és az Akváriumban párhuzamosan zajlottak a Vándoregyetem második napjának előadásai.
A Vadászházban a játékelmélet alapján modellezte az egyéni döntéshozatal és ennek csoportos, össztársadalmi hatásmechanizmusát Szabó György, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa A tisztességes magatartás kialakulása az evolúciós játékelmélet tükrében című előadásában. A fogolydilemma – egyéni nyereség vagy össztársadalmi nyeremény - csapdahelyzetére kidolgozott stratégia megoldások matematikai modelljei azt igazolják, az együttműködő magatartás nyerő stratégia, még akkor is, ha az önzés-árulás időnként felülkerekedve eluralkodni látszik. A sikeres együttműködést, a tisztességes magatartást azonban csak a büntetés vagy a büntetéstől való félelem tartja fenn, ezért az ismételt tit-for-tat, a szemet szemért stratégia az, amely a társadalom együttműködő stabilitását fenn tudja tartani. Az, hogy a jók nyernek, még akkor is igaz, ha indulásból nagyobb esélye van a rossznak, az önzésnek – ezt matematikai modelleken igazolta Szabó György, aki szerint a természettudományos gondolkozásmódot megtanulva és alkalmazva optimalizálható a társadalom működése is.
Scheuring István, az ELTE-MTA Elméleti Biológiai és Ökológiai Kutatócsoportjának tagjának előadása, Az önzetlen lény: az emberi együttműködés és az önzetlen viselkedés eredete és fenntartása már a viselkedés-stratégiák evolúciós-biológiai oldalát elemezte. Milyen mechanizmusok tartják fenn az emberi együttműködést? Tanult vagy velünk született viselkedésminták ezek? És milyen evolúciós folyamatok magyarázzák, hogy az egyén számára hátrányos, vesztes helyeteket preferáljuk, sőt önzetlenül büntetjük az önzést? A játékelméleti modelleket alkalmazva-lejátszatva különféle társadalmakban – Afrikában, Dél-Amerikában vagy Európában - közel azonos eredményeket kaptak, ezért úgy vélik, a kooperációs kényszer és ennek elutasításnak büntetése egy koevolúciós folyamat eredménye: a kulturális csoportszelekció és a genetikai változások kölcsönhatásából fakadóan genetikailag is belénk rögzült.
Délután a Vadászházban Az Élő Erdély Egyesület Erdély-brand – Erdély, mint turisztikai termék című beszélgetésén az erdélyi regionális identitás és a márkanév kapcsolata mellett a regionális politikai esélyeit is latolgatták Bíró Béla és Eckstein Kovács Péter társaságában a résztvevők, összevonva két külön tervezett előadást, mert sem Ovidiu Pecican, sem Smaranda Enache nem tudott eleget tenni a meghívásnak.
Az Akvárium első programja, Orbán Krisztián Levonható következtetések Közép-Kelet Európa gazdaságaira a magyar gazdaság elemzése tükrében elnevezésű előadása, a jelenlevők kérésére legfőképpen Románia gazdaságára fókuszált, azokat a tényezőket véve figyelembe, amelyek a napjainkban érezhető növekedést idézik elő, illetve azokat a hiányosságokat nevezve meg, amelyek belátható időn belül oszcillálóvá változtatják a gazdasági mutatót.
A gazdasági előadás után egy biológiai, orvostudományi bemutató következett az Akváriumban A D-vitamin szerepe az evolúció beindításától, a civilizációs betegségek kialakulásáig címmel. Szabó András egyetemi tanár, gyerekgyógyász professzor a D-vitamin emberi szervezetben betöltött szerepéről beszélt. A MTA doktora a D-vitamin termelés, és szabályozás folyamatát, a hiányából származó betegségeket mutatta be a jelenlevőknek, rávilágítva, hogy az orvosok egy része sincs teljesen tisztában a D-vitamin fontosságával.
Délután borkóstolással egybekötött borkultúra-ismertetőt tartott Seprődi György borász. Akiket nem vonzottak a Küküllő-menti borok, Lakatos Róbert és Felméri Cecília filmjeinek vetítésen vehettek részt.
A péntek esti színpadi produkciót a Kiscsillag zenekar szolgáltatta. A késéssel elkezdődött koncert hamar megmozgatta a bulizni vágyókat. A magyarországi alternatív együttes kétórás koncertje éjjel egy után ért véget, amit egy hajnalig tartó buli követett.
Harmadik nap – 2008. augusztus 30, szombat
A Vándoregyetem szombat reggelén Csermely Péter Az együttműködés, mint nyerő stratégia című előadásában az együttműködés-hiány okait, a kooperáció nem létének következményeit, és a problémára lelhető megoldást ismertette. A budapesti Semmelweis Egyetem tanára először a sejten belül történő együttműködésről beszélt, majd a magyarországi társadalom helyzetére is kitért, érzékeltetve, hogy általánosan nézve, mindkét kapcsolatrendszer hasonlóképpen viselkedik ilyen téren. Stressz esetén ezekben a hálózatokban kapcsolatok szakadnak meg, kommunikáció- és bizalomcsökkenés lép fel, ami lényegében nem kerülhető el. Ez széteséshez vezethet, amit tudnunk kell, hogyan akadályozhatunk meg. A magyarországi társadalom anómia (jövőbe fektetett hit hiánya, kapcsolat- és értéknélküliség) szintje 70%-os, és ha ez még magasabbra emelkedik, akkor aberráció léphet fel: a jelenleg elfogadott norma átvált elutasító viselkedésbe. Ezt megelőzendően, ha nincsenek együttműködők a társadalomban, akkor azok a csoportok, akik hajlandóak kooperációra, egy szigetet kell képezzenek a rendszerben.
Nem az első olyan civilizáció vagyunk a Földön, amely önmagát megsemmisítő folyamatra épül – mondta Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő a Stratégiák az élelmezési világválság kapcsán című délelőtti előadásában. Egyik korábbi ilyen példaként a mezopotámiai civilizációt említette, ahol az öntözés révén ugrásszerűen megnőtt a mezőgazdasági termelés hatékonysága, és erre differenciált, fejlett társadalom épült rá, ám az öntözéstől fokozatosan elszikesedő termőtalaj végül sivataggá vált – a rendszer születése pillanatában magában hordta a végzetét is.
A mi – véges, és egyre drágábban kitermelhető szén- és olajkészletekre épülő – civilizációnk is ehhez hasonlóan eltűnhet, amennyiben nem leszünk képesek paradigmaváltásra az energiatermelésben, illetve a mára energiafalóvá vált mezőgazdaságban és élelmiszeriparban. A hetvenes évek zöld forradalma, elsősorban a szójatermelés révén növelte az élelmiszertermelést, ám ez mára már ismét stagnál, nem képes kielégíteni a mértani haladvány szerint növekvő népesség, illetve az India és Kína gazdasági felemelkedésével megnövekedett igényszintet. Racionálisabb élelmiszer-elosztás és a megújuló energiaforrások ugrásszerű fejlesztése lehet a kiút. Mindkettő az életformánk átalakítását, nehezen elviselhető változásokat jelent: például a mai két véglet, a lakosonként 800 kg egyesült államokbeli gabonafogyasztás és az indiai 200 kg közötti arányos kiegyenlítő újraelosztást, másfelől a világ energiatermelésének radikális átalakítását. Erre az Egyesült Államok személyautó-előállítást hozta fel példaként az előadó: a Pearl Harbour-i támadás előtt évente három millió személyautót gyártottak, de a japán kapitulációig már egyet sem - a termelést teljesen a hadiipar szolgálatába állították, vállalva a cél érdekében az ezzel járó feszültségeket. A megújuló energiahordozók – szél és napenergia – hatékony felhasználását csak az energiatermelés gyors átalakításával lehet elérni, akár azon az áron is, hogy például a repülőgépgyártást leállítva szélerőműveket gyártunk - mondta Glattfelder Béla.
Barta Zoltán kutatásait, az erre alapuló modelleket, eredményeket mutatta be a jelenlévőknek. A kihasználástól az együttműködésig címet viselő előadás verebek táplálékszerzési viselkedését felmerő kutatás eredményeit elemezte játékelméleti szempontból: hogyan változik különböző körülmények esetén a potyázás és keresés aránya az élelemszerzésben. A Debreceni Egyetem oktatója a madarak utódgondozási konfliktusáról is beszélt, azokról a stratégiákról, amelyeket a verebek követhetnének, hogy meggátolják a másik fél utódnevelésből történő kilépését.
Madaras Szilárd a blogokról tartott ismertetője, A blog – napjaink törökországi levelei című bemutató blogtípusokat, jellemzőket, tulajdonságokat ismertetett a közönséggel. Emellett konkrét példákkal szemléltette a blogvilág diverzitását, és a benne rejlő potenciált.
Délután Csák János, a MOL korábbi elnöke és Péter Pál, a kolozsvári Energobit tulajdonosa beszélgetett a Vándoregyetem résztvevőivel a nyerő gazdasági stratégiákról, több erdélyi és magyarországi, illetve nemzetközi cég fejlődésén szemléltetve a siker, illetve az elbukás okait és következményeit.
Folytatásként Péter Pál társtulajdonos és elnök beszélt az érdeklődőknek focicsapatáról, a kolozsvári CFR sportklubról. A történeti bevezető után az elnök a klub jelenlegi helyzetéről árult el sok mindent, rávilágítva, hogy a fociban is megmutatták: Kolozsváron is versenyképes gazdasági erő alakult ki.
A vacsora előtti felolvasó-esten Orbán János Dénes, Sánta Attila és Farkas Wellmann Endre szórakoztatta a közönséget. A jelenlévők székelyes, szado-mazo, rosszul megírt verseken derülhettek, illetve líraibb verseket is hallhattak. Akik nem voltak kíváncsiak a rímekre, azok Bálint Ibolya: Asszonyélet és Bálint Arthur: Poros öltöny dokumentumfilmeket nézhették meg.
A vándoregyetem utolsó estéjén Muszka Sándor stand-up comedy előadása, Murányi Tóni és Zenekara, majd a Tündérground mozgatta meg a tábor résztvevőit. A koncerteket reggelig tartó buli követte.
- a Vándoregyetem sajtóirodája -
